Kancsóka a húsevő növény
-
-
A kancsóka a húsevő növény, vagy ahogy még emlegetni szokták, a gyilkos növény. Valóban félelmetesnek tűnik a neve után, de szépségével mégis komoly rangot vívott ki magának. Főleg a gyűjtők kedvelik e nem mindennapi növényeket, amelyek páratlan szépségükkel igazi színfolt lehet otthonunkban a többi, főleg trópusi eredetű virág között.
-
A kancsóka csak az egyik a közel száz fajta húsevő növény közül.
Egy igazi véres ragadozó, gyilkos növényt viszünk az otthonunkba, amikor valahonnan tudunk szerezni egy pédányt.
-
Eredetileg a trópusokon élő növényekről van szó. Őshazájuk a nagy páratartalmú őserdők, ahol a kiegészítő táplálék megszerzésére, vagyis húsevésre "szakosodtak". A hiányzó tápanyagokat, amit a talajból nem tudnak megszerezni, a rovarok, bogarak, legyek, kisebb rágcsálók, békák csapdába ejtésével, azok "megemésztésével" pótolják.
És e tevékenységhez a gyilkosokra jellemző ravasz tulajdonságot fejlesztettek ki. Ez abban nyilvánul meg, hogy egy jellegzetes édeskés, mámoritó illatot bocsátanak ki a húsevő növények, amivel mágnesként magukhoz vonzák a gyanútlan áldozataikat. Kétségtelen, hogy különös technikája ez a növényvilágban a táplálékszerzésnek.
-
A kancsóka húsevő növény leveleinek csúcsán egy indaszerű képződmény fejlődik, ami erőteljes hasonlóságot mutat egy, a háztartásunkban használatos kancsóra-innen az elnevezés is.
A kancsók oldalain szőrök képződnek, amelyekben termelődik az édeskés, kissé a vanilia illatára emlékeztető csali anyag.
A kancsóba repülő, mászó rovar, állat a kancsó aljára kerül és onnan többé nem tud menekülni a fal belső felületének síkossága miatt.
A kancsó legalján speciális enzim van, ami a rovart pár nap alatt megemészti és a húsevő növény a folyékony állapotba került áldozatát felszívja és életfontosságú anyagokat nyer ki belőle.
-
A kancsóka változatos méretekben létezik. A trópusokon gyakori a kúszó formája, de számos fajtája önálló növény ként is elterjedt, melyek mérete igen tekintélyes. Egyes fajták kancsójában akár liternyi emésztőfolyadék is képződik, ami elég falánkságot feltételez.
-
Ha otthonunkban tartunk kancsóka húsevő növényt, igen gondosan kell eljárni, mert gondozása nem egyszerű. Nagy gondosságot, szeretetet igényel.
Biztosítanunk kell neki a napi minimum 8 órás fényt, de ne érje közvetlen napsütés. Vagyis világos, de nem tűző napra helyezzük el. Jól szellőző, hűvös helyen legyen, mert az őserdőben is árnyékban él, ahol az éjszakák hidegek a nappalok melegek. Az ideális hőmérséklet 5 és 15 fok között van. Tűző napsütésben a növény elpusztul. Esővízzel öntözzük, hiszen ez hasonlít az eredeti élőhelyéhez leginkább. A növény talaját tartsuk mindig nedvesen, de ne álljon a víz alatta!
-
Nagyon kedvelik a páradús levegőt, amit úgy tudunk biztosítani, hogy a cserép alá egy tálcára kavicsokat helyezünk és arra vizet öntünk, plusz naponta permetezzük. Tápoldatot ne használjunk, inkáb adjunk időnként, rendszeresen apró rovarokat a húsevő növény-nek, mert abból nyeri tápláléka nagy részét. De vigyázzunk, ne adjunk neki párizsit, vagy egyéb mesterségesen előállított húsételeket, mert az azokban lévő fűszerek, tartósítószerek olyannyira árthatnak, hogy el is pusztulhat a húsevő növény, ami nagy kár lenne, mert áruk igen borsos.
-
Átültetni négy-ötévente elegendő. Ehhez használjunk tőzeges földet!
